A timpanometria a középfül (dobüreg) állapotáról ad fontos információt. Lényegében a dobhártyán belül uralkodó nyomást mérjük meg.

A hallójáratot a fülkagylónál lezárjuk a készülékhez illesztett lágy mûanyag eszközzel. A hallójáratba nyúló részben három csatorna van. Az egyiken át folyamatosan változó nyomást hozunk létre a dobhártya külsõ oldalán. A második csatorna folyamatos hangot ad a fülbe, a harmadik pedig méri a visszaverõdõ hang erejét.

A legkevesebb hang akkor verõdik vissza, ha a dobhártya mindkét oldalán azonos a nyomás, mert ilyenkor rezeg a dobhártya a legszabadabban. Normális esetben ez akkor jön létre, ha a hallójáratban éppen akkora a nyomás mint a környezetben. Ez tehát azt jelenti, hogy a dobüregben is azonos a nyomás a külsõ nyomással.

Ha a dobüregben normálisan is folyamatosan felszívódó levegõ nem pótlódik kellõen a fülkürtön keresztül az orrgaratból, a dobüregben lecsökken a nyomás. Ilyenkor a vizsgálat során akkor rezeg legjobban a dobhártya, ha a hallójáratban általunk létrehozott nyomás alacsonyabb a külsõ nyomásnál. A fent látható csúcs nem nullánál lesz, hanem balra eltolódva.

Ha a dobüreget folyadék tölti ki (savós középfülgyulladás vagy gennyes középfülgyulladás), csúcsot nem kapunk, hanem egy lapos vonalat.