A középfül (=dobüreg) a dobhártyán belül lévő légtartalmú üreg, melyben a hallócsontok rezgése vezeti át a hangot a belsőfül határáig.  Az első hallócsont a dobhártyába simul, vele együtt mozog. Az üregben lévő levegő a nyálkahártyán át lassan felszívódik, ami az üregben csökkent nyomást okozna, ha a fülkürtnek nevezett vezetéken át az orrgaratból a levegő nem pótlódna.

Ha ez a fülkürt valamely ok miatt nem képes a felszívódó levegőt pótló buborékok átengedésére, a dobüregi nyomás alatta marad a környezeti levegő nyomásának. A dobhártya két oldalán uralkodó nyomás különbözősége miatt a hártya benyomódik (behúzódott dobhártya), feszül, ami fájdalmat, illetve enyhe halláscsökkenést okoz. (Ez a nyomás a tympanométerrel mérhető: tympanometria, timpanometria, timpanogramm.) Ez a halláscsökkenés dugultságérzést okoz.

Másrészt a dobüreg belső oldalán, a közép- és belsőfül határán lévő hártyák elmozdulása a belsőfülben keletkező fülzúgást és szédülést is okozhat.

Ez a csökkent nyomás felnőttekben és gyermekekben is - nem teljesen tisztázott módon - oda vezethet, hogy a dobüregbe folyadék lép ki a nyálkahártyából, ami a gyógyulást lassíthatja. (Ez a savós középfülgyulladás egyik fajtája.) 

A kezelés célja, hogy helyreállítsuk a fülkürt működését. Ez akkor következik be, ha meggyógyul az orr, az orrmelléküregek és az  orrgarat által alkotott egység.