A Nasopaxot nem tartom eleve káros szernek, de szerintem nem tud megfelelni a körülötte mesterségesen keltett nimbusznak. A feltalálók és szakértőként értékelők - általam legalábbis feltételezett - összekeveredése olyan használati utasítás kiadását eredményezte az Országos Gyógyszerészeti Intézetben, mely szerintem legalább egy ponton komolyan vitatható.

Ma már mindenki tudja, hogy a Nasivin orrcseppet és más hasonló készítményeket 1 héten (5-6 napon) túl nem szabad használni, mert az orrnyálkahártya károsodását, illetve hozzászokást okoz. A Nasopax leírásában annak ellenére szerepel a megengedett egyhónapos használat, hogy az egyik alkotórész a Nasivin hatóanyaga. Igaz, a koncentráció itt alacsonyabb a csecsemő-Nasivinénál is, de kérdéses, hogy ebben a koncentrációban van-e hatása a gyógyszernek. Ha van, akkor kell, hogy legyen mellékhatása is.

A másik hatóanyag a Paxirasol nevű nyákoldó molekulája, szintén nagyon alacsony koncentrációban. Ha feltételezünk hatást ettől a híg csepptől, akkor sem látom értelmét, hiszen az orrban lévő váladék hígításához elég a sós víz is. (Ha ugyan szükség van rá.) Az orr melléküregeibe viszont - főleg az onnan kiáramló váladékkal szemben folyva - nem jut be a hatóanyag, úgyhogy a kiürülést szerintem nemigen tudja elősegíteni.

vissza a bloghoz